Utolsó módosítás

2025.06.20.

Verziószám

2/2025

Utoljára módosította

Kispályás Labdarúgás Győr Egyesület

1.

9. § (1) bekezdés a) pont – szövegpontosítás

3.

9. § (2) bekezdés a) pont – szövegpontosítás

5.

9. § (3) bekezdés q) pont – korábbi szöveg kiegészítése

7.

24. § (1) és (2) bekezdései – szövegpontosítás

9.

37. § (1) bekezdés b) pont és (4) bekezdés – a sportszervezetek szurkolóinak rasszista, gyűlöletkeltő cselekménye a 39-40. §-okban kerülnek át. Meghatározásra kerül a vendégszurkolók általi károkozás és annak büntetése

11.

39. § - Meghatározásra kerül a diszkrimináció és a rasszizmus szabályai

13.

43. § (1) bekezdés c) pont – új rendelkezés

15.

46. § (3) – Szöveg módosítás az Alapszabály július 1-i hatálybalépésre tekintettel

17.

55. § (3) b) pont – szövegpontosítás

19.

60. § – szövegmódosítás az Alapszabály július 1-i hatálybalépésre tekintettel

A Fegyelmi Szabályzat (a továbbiakban: FSZ) alkalmazása során “Magyar Labdarúgó Szövetség” (a továbbiakban MLSZ), alatt

1. a Küldöttközgyűlés által – az Alapszabály 17. § 1 bekezdés b) pontja alapján – megválasztott Elnökséget és Felügyelő Bizottságot,

2. a sportszakmai, adminisztrációs, gazdálkodási és ügyviteli feladatokat ellátó Adminisztrációt, ideértve a megyei (budapesti) igazgatóságokat, továbbá

3. az adott szakterületen szövetségi feladatot ellátó ügydöntő, illetve döntéselőkészítő, javaslattevő, véleményezés jogkörrel rendelkező bizottságokat

értjük.

(1)

Labdarúgó:

(2)

Hivatásos és amatőr labdarúgó

(1)

Sportvezető

(2)

Labdarúgó edző

(3)

Játékvezető

(4)

Közreműködő

(5)

Tisztségviselő

(6)

Játékvezető-, szövetségi- és biztonsági ellenőr

(7)

Közvetítő

8)

Mérkőzésszervező ügynök

(1)

Sportszervezet

(2)

Sportvállalkozás

(3)

Sportegyesület

(1)

Fegyelmi vétség

(2)

Az FSZ feladata meghatározni, hogy mely cselekmény minősül fegyelmi vétségnek, továbbá,

hogy a fegyelmi vétség elkövetője a fegyelmi eljárás lefolytatása után milyen nemű és mértékű büntetésben részesíthető.

(4)

Fegyelmi büntetést csak akkor lehet kiszabni, ha az FSZ a cselekményt fegyelmi vétségnek nyilvánítja, és meghatározza a fegyelmi büntetés nemét és mértékét.

(2)

Ha a cselekmény elbíráláskor már új FSZ van hatályban, amely szerint az elkövetett cselekmény már nem fegyelmi vétség, illetve ha az elkövetett cselekmény, mint fegyelmi

vétség miatt enyhébb büntetés kiszabását rendeli el, akkor az új FSZ-t kell alkalmazni a hatályba lépése előtt elkövetett cselekményre is.

(2)

Az FSZ-t kell alkalmazni:

1. az MLSZ-re, a megyei (budapesti) igazgatóságokra;

2. minden olyan, a Nyilvántartási- és Átigazolási Szabályzat (a továbbiakban: NYIÁSZ) szerint igazolt, átigazolt labdarúgóra, aki az MLSZ versenyrendszerében részt vevő sportszervezet bármilyen mérkőzésén bárhol részt vesz;

3. a labdarúgó szakosztállyal rendelkező sportszervezetre, labdarúgó sportszervezetre,

(3)

Az FSZ-t kell alkalmazni az MLSZ, a megyei (budapesti) igazgatóság és a sportszervezet által rendezett labdarúgó mérkőzésen, edzőmérkőzésen, edzőtáborozáson, valamint a válogatott mérkőzésre történő felkészüléskor, a válogatott mérkőzésen elkövetett fegyelmi vétség

elbírálásánál is.

(2)

A labdarúgó mérkőzések nem sportjellegű megnyilvánulásokra történő felhasználása a

sportszerűség megszegésének minősül.

(2)

A hazai sportszervezet felelős a rend és a biztonság fenntartásáért a sportlétesítmény területén valamint a sportlétesítménynek a mérkőzés megrendezéséhez igénybe vett közvetlen környezetében a mérkőzések előtti, (a csapatok stadionba érkezése és a játékvezető mérkőzés kezdetét jelző sípszava között eltelt idő), alatti és utáni (a mérkőzés lefújásától a játékvezetők

és a csapatok stadionból való távozásáig eltelt idő) időszakában az MLSZ speciális szabályzataiban meghatározottak szerint.

a)

sportszerűtlen magatartást tanúsít;

c)

valakit a labdarúgással kapcsolatos viselkedése tekintetében szándékosan megtéveszt; illetve tanúkénti meghallgatása során az MLSZ és a megyei (budapesti) igazgatóság bármely

bizottságát szándékosan félrevezeti vagy megtéveszti;

e)

szerződésben vállalt kötelezettségének nem, vagy csak részben, illetve késedelmesen tesz

eleget, vagy egyoldalúan módosítja azt;

g)

mérkőzésre a játékvezető felhívása ellenére sem jelenik meg a játéktéren;

i)

a FIFA, UEFA vagy az MLSZ Alapszabályában, bármely szabályzatában – MLSZ illetve a megyei (budapesti) igazgatóságok versenykiírásában – foglalt kötelezettségeket megszegi, a határozatokat, döntéseket nem hajtja végre továbbá a játékvezetők működésével kapcsolatban

a Fair Play szabályait sértő, tiszteletlen magatartást tanúsít;

k)

a sportteljesítmény fokozására alkalmas tiltott teljesítményfokozó szert szed vagy módszert alkalmaz (doppingol), illetőleg annak alkalmazásában közreműködik, segítséget nyújt, arra

rábír, vagy ezekre ajánlkozik;

m)

a 6.§-ban meghatározott viselkedési elveket súlyosan megszegi, így különösen:

1. ha a labdarúgóval szemben labdarúgással összefüggésben Btk. szerinti korrupciós bűncselekmény miatt büntető eljárás van folyamatban

2. ha a mérkőzés alakulását és/vagy eredményét bármilyen módon azért befolyásolja, vagy megkísérli befolyásolni, hogy önmagának vagy harmadik félnek tisztességtelen előnyt szerezzen,

3. Magyarországon vagy külföldön, közvetve vagy közvetlenül részt vesz, vagy megkísérel részt venni saját sportszervezetét érintő sportfogadásban vagy ahhoz hasonló tevékenységben, illetve közvetlen vagy közvetett anyagi érdekeltsége van ilyen jellegű

tevékenységben.

o)

az illetékes Fegyelmi Bizottság által kiszabott, fegyelmi büntetést nem tölti le és kezdő vagy

p)

a sárga lapok utáni automatikusan megállapított fegyelmi büntetést nem tölti le és kezdő vagy cserejátékosként szerepel a soron következő bajnoki, kupamérkőzés(ek)en.

a)

sportszakemberhez nem méltó magatartást tanúsít;

c)

szerződésben vállalt kötelezettségének megbízásának nem, vagy csak részben, illetve késedelmesen tesz eleget, vagy egyoldalúan módosítja azt;

e)

a sportteljesítmény fokozására tiltott teljesítményfokozó módszer alkalmazásában közreműködik, segítséget nyújt, arra rábír, vagy ezekre ajánlkozik;

g)

bármely nemzeti válogatottba meghívott labdarúgót nem enged el felkészülésre, mérkőzésre (kivéve, ha a labdarúgó előzetesen lemondott a nemzeti válogatottban való szereplésének

lehetőségéről);

i)

a 6.§-ban meghatározott viselkedési elveket súlyosan megszegi, így különösen:

1. ha a sportszakemberrel szemben labdarúgással összefüggésben Btk. szerinti korrupciós bűncselekmény miatt büntető eljárás van folyamatban;

2. a mérkőzés alakulását és/vagy eredményét bármilyen módon azért befolyásolja, vagy megkísérli befolyásolni, hogy önmagának, sportszervezetnek vagy harmadik félnek tisztességtelen előnyt szerezzen;

3. Magyarországon vagy külföldön, közvetve vagy közvetlenül részt vesz, vagy megkísérel részt venni saját sportszervezetét érintő sportfogadásban vagy ahhoz hasonló tevékenységben, illetve közvetlen vagy közvetett anyagi érdekeltsége van ilyen jellegű

tevékenységben;

k)

az illetékes Fegyelmi Bizottság által kiszabott, mérkőzéssel kapcsolatos sportszakemberi

tevékenységtől eltiltását nem tölti le a soron következő bajnoki, kupa, torna, vagy hivatalos barátságos, felkészülési mérkőzésen;

(3)

Sportszervezet részéről elkövetett fegyelmi vétségnek minősül, ha:

b)

a sportszervezet labdarúgója, sportszakembere, tagja, tulajdonosa, tisztségviselője súlyosan sportszerűtlen módon viselkedik;

e)

nincs biztosítva a rend a sportlétesítmény területén a csapatok stadionba érkezése és a játékvezető mérkőzés kezdetét jelző sípszava között, a mérkőzés alatt, és a mérkőzés lefújásától a játékvezetők és a csapatok stadionból történő távozásáig, és főként akkor, ha a nézők:

1. engedély nélkül bemennek, vagy kísérletet tesznek arra, hogy bemenjenek a játéktérre;

2. tárgyakat dobálnak be a játéktérre, vagy annak környékére;

3. különböző pirotechnikai eszközöket használnak;

4. egyéb, a mérkőzés rendjét megzavaró rendbontó cselekményt követnek el.

g)

az állammal szembeni kötelezettséget elmulasztja;

i)

nem teszi lehetővé a hivatalos kikérő (meghívó) ellenére a sportszervezet labdarúgójának részvételét a FIFA/UEFA által kijelölt időszakban megrendezett nemzeti válogatott

felkészülésén, mérkőzésén (kivéve, ha a labdarúgó előzetesen lemondott a nemzeti válogatottban való szereplésének lehetőségéről);

k)

a sportszervezet érdekében megbízás vagy önkéntes munka alapján tevékenykedő labdarúgó vagy sportszakember a labdarúgással kapcsolatos hivatalos iratot meghamisít, hamis, vagy hamisított okiratot felhasznál, vagy ezek valamelyikét megkísérli;

m)

szerződésben, megállapodásban vállalt kötelezettségei tekintetében bárkit félrevezet, megtéveszt;

o)

a mérkőzésen a nézők vagy egyéb résztvevők a mérkőzés előtt, alatt és/vagy után, bármilyen, másokban félelmet keltő, másokat megbotránkoztató üzenetet juttatnak kifejezésre, vagy ilyen viselkedést tanúsítanak, ide értendő az is, ha a nézők vagy egyéb résztvevők a mérkőzések előtt, alatt és/vagy után, bármilyen politikai vagy vallási érzékenységet sértő üzenetet juttatnak

kifejezésre;

q)

felnőtt nagypályás bajnoki- vagy kupamérkőzésen a játékvezető a sportszervezet legalább öt

fő labdarúgóját és/vagy sportszakemberét sárga és/vagy piros lapos figyelmeztetésben részesíti.

a)

írásbeli figyelmeztetés (ez a büntetés kiállítás, illetve játékvezetői feljelentés esetén nem alkalmazható);

d)

1. Mérkőzésszámban meghatározott eltiltás azonos versenysorozatban játszott mérkőzésen/mérkőzéseken labdarúgóként való részvételtől egy-tíz mérkőzésre;

Az eltiltás letöltése olyan soron következő bajnoki, kupa, torna, vagy hivatalos barátságos, felkészülési mérkőzése(ke)n történik, ahol a labdarúgó a fegyelmi vétséget elkövette.

Az eltiltással érintett mérkőzés(ek)en a kispadon és a játéktéren tartózkodókkal semmilyen formában nem érintkezhet a mérkőzés hivatalos kezdési időpontját megelőző 45 perctől – a szünetet is beleértve – a mérkőzés végét követő 30 percig, mely időtartam alatt sem a játéktérre, sem az öltözőépületbe nem léphet be. A mérkőzés alatt úgy kell elhelyezkednie, hogy a „kispad” 20 m-es körzetén belül nem tartózkodhat.

2. Időtartamban meghatározott eltiltás mérkőzésen/mérkőzéseken labdarúgóként való részvételtől meghatározott vagy akár végleges időtartamra;

Az eltiltás időtartama alatt a labdarúgó a sportág szakágainak egyetlen bajnoki, kupa, torna, vagy hivatalos barátságos, felkészülési mérkőzésén sem szerepelhet.

Egyebekben az eltiltás részletes tartalma az 1) pontban írtakkal azonos.

3. Időtartamban meghatározott eltiltás minden labdarúgóként végzett tevékenységtől meghatározott, akár végleges időtartamra;

A 2. pont szerint meghatározott eltiltás kiterjed a sportszervezet és/vagy MLSZ által szervezett edzéseken, edzőtáborokon való részvételre is.

4. Időtartamban meghatározott eltiltás minden labdarúgással kapcsolatos tevékenységtől, akár végleges időtartamra;

Az 1), 2) vagy 3) pont szerint meghatározott eltiltás kiterjed arra is, hogy az eltiltott személy semmilyen hivatalos formában, sportszakemberként sem működhet az eltiltással érintett eseményeken, illetve időszakban.

f)

pénzbüntetés, melynek mértéke 50.000 forinttól 5.000.000 forintig terjedhet. A pénzbüntetés a 9. § (1) bekezdés d) illetve e) pontokban meghatározott fegyelmi

büntetésekkel együtt is kiszabható (amatőr labdarúgóra pénzbüntetés nem szabható ki).

a)

írásbeli figyelmeztetés;

d)

pénzbüntetés, melynek mértéke 50.000 forinttól 5.000.000 forintig terjedhet. A pénzbüntetés

9.§. (2) bekezdés c) e) pontokban meghatározott fegyelmi büntetésekkel együtt is kiszabható (Ingyenes megbízási szerződés alapján tevékenykedő sportszakemberre pénzbüntetés nem

szabható ki.);

f)

1. eltiltás az adott versenysorozatban a soron következő mérkőzéssel kapcsolatos sportszakemberi tevékenységtől - fegyelmi eljárás nélkül, automatikusan – minden ötödik, bajnoki mérkőzésen szerzett sárga lappal történt figyelmeztetés után;

2. eltiltás az adott versenysorozatban a soron következő mérkőzéssel kapcsolatos sportszakemberi tevékenységtől - fegyelmi eljárás nélkül, automatikusan – minden harmadik, adott kupasorozatban szerzett sárga lappal történt figyelmeztetés után;

3. eltiltás az adott versenysorozatban a soron következő mérkőzéssel kapcsolatos sportszakemberi tevékenységtől – az FSZ 44. § (3) bekezdése alapján, határozathozatal nélkül – amennyiben a mérkőzésen kapott második sárga lapos figyelmeztetés után küldik

el a technikai zónából és nem követett el egyéb szabályszegést.

a)

írásbeli figyelmeztetés;

c)

rendezői létszám felemelésére kötelezés meghatározott számú mérkőzésre;

e)

1. hazai sportrendezvény (mérkőzés) nézők nélkül, zárt sportlétesítményben történő megtartásának elrendelése, az alábbi feltételek szerint:

A sportlétesítménybe a következő személyek léphetnek be:

• sportszervezetenként 40 fő – futsal mérkőzés 25 fő – (labdarúgók, vezetők, kísérők, stb.); a névsort a szövetségi ellenőrnek át kell adni a mérkőzést megelőzően 90 perccel

• az MLSZ, vagy megyei (budapesti) igazgatóság által delegált hivatalos személyek, egyéb közreműködők;

• a mérkőzés lebonyolításához szükséges technikai személyzet; a névsort a szövetségi ellenőrnek át kell adni

• a mérkőzés lebonyolításához előírt hazai és vendég rendezői gárda;

• a mérkőzés lebonyolításához előírt orvosi gárda (mentő gépkocsi és a személyzet); a névsort a szövetségi ellenőrnek át kell adni

• labdaszedők; a névsort a szövetségi ellenőrnek át kell adni

• média képviselői előzetes akkreditáció (képviseleti megbízás) alapján (az akkreditációs (képviseleti) listát a mérkőzés megkezdése előtt a szövetségi ellenőrnek át kell adni)

Zárt kapus mérkőzés elrendelése esetén a rendező sportszervezetnek lehetőséget kell adnia 14 év alattiak számára a mérkőzés ingyenes helyszíni megtekintésére. A gyermekek csoportosan (pl. iskolákból, sportszervezetekből), hivatalos felnőtt kísérettel vehetnek részt a zárt kapus mérkőzésen (1 kísérőhöz legalább 10 gyermek, legfeljebb 20 gyermek arány betartásával)

Zárt kapus mérkőzés elrendelése esetén a vendégcsapat szurkolói részére fenntartott szektorba a vendég sportszervezet által meghatározott feltételek és a vonatkozó MLSZ szabályzatban előírt létszámban és feltételek mellett a vendég szurkolók számára biztosítani kell a jegyvásárlás lehetőségét.

Zárt kapus mérkőzésre a határozatot hozó MLSZ, megyei (budapesti) igazgatóság hivatalból küld szövetségi ellenőrt, melynek költségeit a rendező sportszervezet viseli.

2. hazai vagy vendégszurkolók szektorának/szektorainak lezárása meghatározott számú sportrendezvényre vagy meghatározott időre, legfeljebb 12 hónapnyi időtartamra;

g)

a mérkőzés pályán elért eredményének megsemmisítése a versenykiírásban meghatározott győzelmi pontszámnak három-nullás gólkülönbséggel a vétlen sportszervezet javára igazolása;

i)

nemzetközi sportrendezvényen történő részvételtől, illetve nemzetközi mérkőzés megrendezésétől való eltiltás legfeljebb kétévi időtartamra;

k)

eggyel alacsonyabb osztályba sorolás a következő bajnoki évtől, abban az esetben, ha van alacsonyabb osztály;

m)

a szakszövetségi eljárás költségeinek viselésére kötelezés, mely teljes költségviselést jelent;

o)

hivatásos, vegyes-nyílt bajnokságban résztvevő sportszervezetre legfeljebb ötvenmillió forint pénzbüntetés;

q)

a díjfizetési rendben meghatározott pénzbüntetés, ha a felnőtt csapat labdarúgói és a kispadon helyet foglaló sportszakemberek közül egy mérkőzésen legalább öt fő sárga, és/vagy piros lapos figyelmeztetésben, kiállításban részesült

s)

engedély visszavonása;

(4)

Sportszervezet fegyelmi büntetése esetén:

b)

A pénzbüntetés a 9.§ (3) bekezdés b)-től – m) pontig meghatározott fegyelmi büntetésekkel együtt is alkalmazható. A 9.§ (3) bekezdés c), d), és m) pontban meghatározott büntetések egymással és bármely más büntetéssel együtt is alkalmazhatók. A 9.§ (3) bekezdés g) és h) pontban megállapított büntetések egymással és a 9.§ (3) bekezdés i) és j) pontban meghatározott büntetésekkel együtt is alkalmazhatók.

A 9.§ (3) bekezdés f) pontban meghatározott büntetés nem sújthatja a vendég sportszervezet csapatát az utazási távolság miatti megnövelt költséggel. Ha a távolság hosszabb, az emiatt keletkező költségtöbblet a fegyelmi büntetésben részesített sportszervezetet terheli, kivéve, ha

a két sportszervezet írásban másként állapodik meg.

a)

A fegyelmi büntetések labdarúgóval és sportszakemberrel szemben együttesen is

alkalmazhatók. A fegyelmi vétséget elkövető személy minden labdarúgással kapcsolatos tevékenységtől határozott időre is eltiltható.

c)

1. A labdarúgó, valamint a kispadon helyet foglaló sportszakember kiállítását, illetve kispadtól való elküldését követően eltiltását - amennyiben a fegyelmi büntetés másként nem rendelkezik - olyan bajnoki, kupa, torna, illetve egyéb mérkőzéseken kell, letöltse, amely bajnoki, kupa, torna, illetve egyéb mérkőzéseken elkövette a fegyelmi vétséget. Kirívó sportszerűtlenség esetén a határozott időre szóló eltiltást alkalmazhatja az illetékes Fegyelmi Bizottság.

2. A játékos átigazolásakor a le nem töltött fegyelmi büntetés vonatkozásában a mindenkor hatályos Labdarúgás Versenyszabályzatának megfelelően kell eljárni.

e)

A labdarúgó (futsal) mérkőzés előtt vagy után elkövetett fegyelmi vétségre a mérkőzés ideje alatt elkövetett fegyelmi vétségre irányadó büntetéseket kell megfelelően alkalmazni.

g)

A bíróság vagy más hatóság előtt folyamatban lévő ügyekben a büntető- vagy szabálysértési eljárás jogerős befejezéséig a fegyelmi eljárás felfüggeszthető.

Amennyiben a különös rendelkezések nem tartalmazzák a szabályzati tényállást, a büntetés nemét és mértékét, vagy az FSZ úgy rendelkezik, akkor az általános rendelkezések szerint kell eljárni.

A fegyelmi büntetést a büntetés céljának szem előtt tartásával, az FSZ-ben meghatározott keretek között kell kiszabni úgy, hogy az igazodjék a fegyelmi vétség súlyához, és az elkövető vétkességének

fokához, továbbá az egyéb enyhítő és súlyosító körülményekhez, figyelembe véve a szükségesség és arányosság elve.

a)

A fegyelmi büntetés kiszabásánál az enyhítő körülményeket is figyelembe lehet venni, amennyiben az eljáró bizottság megítélése szerint a fegyelmi büntetés célja az enyhébb büntetés

kiszabásával is elérhető.

c)

A sportszervezet esetében a mérkőzés rendjének megzavarása (37. §) miatt meghozandó fegyelmi büntetés meghatározásakor lényeges enyhítő körülményként lehet figyelembe venni,

ha a sportszervezet azonosította az elkövetőket és elindította a hivatalos eljárásokat (kitiltás és/vagy feljelentés) velük szemben.

(4)

A fegyelmi büntetés súlyosítása, mentesítés a büntetés alól

b)

Súlyosítani lehet például a fegyelmi büntetést a vétkes fegyelmezési múltjára tekintettel, továbbá annak, aki a fegyelmi vétséget akkor követi el, amikor a labda nincs játékban, vagy számára nincs megjátszható közelségben, aki sérülést okoz, továbbá aki egy mérkőzésen több fegyelmi vétséget is elkövet, vagy aki egy mérkőzésen ugyanazt a fegyelmi vétséget ismételten elköveti. A súlyosítás mértéke nem haladhatja meg az adott fegyelmi vétségre kiszabható fegyelmi büntetés felső határának kétszeresét. A súlyosítás mértékével végleges eltiltás is

kiszabható.

d)

A labdarúgó, a sportszervezet, illetve a sportszakember a pénzbüntetés fegyelmi büntetés alól a megfizetésekor, az időtartamban meghatározott fegyelmi büntetés alól az időtartam leteltekor,

az egyéb fegyelmi büntetés alól foganatosítása után azonnal mentesül.

a)

Minden fegyelmi intézkedés végrehajtása részben vagy egészben felfüggeszthető, kivéve a

1. figyelmeztetéseket;

2. minden labdarúgással kapcsolatos tevékenységtől való eltiltást;

3. mérkőzések manipulációjával, csalással, megvesztegetéssel és korrupcióval kapcsolatos fegyelmi intézkedéseket;

4. a díjfizetési rendben meghatározott pénzbüntetés, ha a felnőtt csapat labdarúgói és a kispadon helyet foglaló sportszakemberek közül egy mérkőzésen legalább öt fő sárga,

és/vagy piros lapos figyelmeztetésben, kiállításban részesült.

c)

Ha a próbaidő alatt a vétkes újabb hasonló természetű és súlyú vétséget követ el, az illetékes

fegyelmi testület elrendeli az eredeti fegyelmi intézkedés végrehajtását. Ez hozzáadandó az újabb vétségért kiszabott fegyelmi büntetéshez.

(2)

A felsorolt vétségek elkövetése esetén általános esetben a fegyelmi büntetés eltiltás egy mérkőzéstől. Amennyiben a sportszerűtlenség súlyossága miatt az általános büntetés célszerűen nem elegendő, akkor a 12.§ - 40.§ szerint, valamint az általános rendelkezésekben

foglaltak szerint kell eljárni.

(2)

Az a sportszakember, aki a 12.§ (1) pontban meghatározott juttatást kifizeti fegyelmi vétséget követ el, amiért a büntetése:

eltiltás minden labdarúgással kapcsolatos tevékenységtől, egy évre.

(2)

Annak a labdarúgónak a büntetése, akinek durva játéka a labda megszerzésének, megtartásának, megjátszásáért folytatott küzdelmének érdekében történik,

1. eltiltás egy - négy mérkőzéstől;

2. mérkőzéstől eltiltás egy héttől - hat hónapig.

(4)

Amennyiben sérülés történik, a labdarúgó a 13.§ (2) bekezdés esetén a mérkőzéstől legfeljebb

hat hónapos, a 13.§ (3) bekezdés esetén legfeljebb egy éves időtartamra szóló eltiltással büntetendő.

(1)

Kísérlet esetén:

1. eltiltás egy - kettő mérkőzéstől;

2. mérkőzéstől eltiltás egy héttől - hat hónapig.

(3)

Ha sérülést okozott:

1. eltiltás három mérkőzéstől - hét mérkőzésig;

2. mérkőzéstől eltiltás három héttől - kettő évig.

(1)

Kísérlet esetén:

1. eltiltás kettő - négy mérkőzéstől;

2. mérkőzéstől eltiltás kettő héttől - egy évig.

(3)

Ha sérülést okozott:

1. eltiltás négy - tíz mérkőzéstől;

2. mérkőzéstől eltiltás egy hónaptól - három évig.

Annak a labdarúgónak a büntetése, aki az ellenfelét kézzel megfogja, visszahúzza, visszatartja, visszarángatja, lerántja, feltartja, vagy aki a labda megjátszásának a szándéka nélkül ellenfelét feltartóztatja (zárja) vagy ezek valamelyikére kísérletet tesz,

1. eltiltás egy - három mérkőzéstől;

2. mérkőzéstől eltiltás egy - három hétig.

Annak a labdarúgónak a büntetése, aki a játékban levő labdát szándékosan kézzel megfogja, vagy a szándékos kezezéssel gól elérésében gátolja meg az ellenfél csapatát, illetve ezáltal nyilvánvaló gólhelyzetet akadályoz meg, valamint ha a játékvezető megtévesztésére és/vagy az időhúzás szándékával szimulál,

1. eltiltás egy - három mérkőzéstől;

2. mérkőzéstől eltiltás egy héttől - három hétig.

Annak a labdarúgónak a büntetése, aki a nézőt, a rendezőt, a labdaszedőt vagy a mérkőzés más hivatalos résztvevőjét bántalmazza, vagy erre kísérletet tesz:

(2)

Ha sérülést nem okozott:

1. eltiltás három - hat mérkőzéstől;

2. mérkőzéstől eltiltás hat hónaptól végleges időtartamra.

(2)

Ha az egész csapat önként nem hajlandó a mérkőzés megkezdésére, a játékvezető felhívása ellenére hagyja el a játékteret, a vétkes csapat minden tagjának a büntetése:

1. mérkőzéstől eltiltás kettő hónaptól - egy évig;

2. eltiltás minden labdarúgással kapcsolatos tevékenységtől kettő hónaptól - kettő évig.

(2)

Ha a labdarúgóval szemben sportszerűtlen, vagy a labdarúgóra sértő kifejezést használ vagy a labdarúgóval szemben fenyegetően lép fel:

1. eltiltás mérkőzéssel kapcsolatos sportszakemberi tevékenységtől egy-nyolc mérkőzésre;

2. eltiltás mérkőzéssel kapcsolatos sportszakemberi tevékenységtől kettő héttől-hat hónapig;

(4)

ha a tettleges bántalmazás sérülést okozott:

1. pénzbüntetés 50.000.- Ft-tól - 200.000.- Ft-ig terjedhet;

2. eltiltás minden labdarúgással kapcsolatos tevékenységtől hat hónaptól végleges időtartamra.

(2)

ha a labdarúgó sportszakemberrel szemben sportszerűtlen, vagy a sportszakemberre sértő kifejezést használ, vagy a sportszakemberrel szemben fenyegetően lép fel:

1. eltiltás mérkőzésen való részvételtől egy-nyolc mérkőzésre;

2. eltiltás mérkőzésen való részvételtől kettő héttől-hat hónapig terjedő időre;

(4)

ha a labdarúgó részéről elkövetett tettleges bántalmazás sérülést okozott:

1. pénzbüntetés, amely 50.000,-Ft-tól - 200.000,- Ft-ig terjedhet;

2. eltiltás minden labdarúgással kapcsolatos tevékenységtől hat hónaptól végleges időtartamra.

(2)

Annak a labdarúgónak a büntetése, aki a játékvezető személyére sértő kifejezést használ, ilyen jellegű mozdulatot tesz, vagy a játékvezetővel szemben fenyegetően lép fel, büntetése:

1. eltiltás három-nyolc mérkőzéstől;

2. mérkőzéstől eltiltás kettő héttől-egy évig.

(2)

Annak a sportszakembernek a büntetése, aki a játékvezető személyére sértő kifejezést, vagy kifejezéseket használ, ilyen jellegű mozdulatot tesz, vagy a játékvezetővel szemben fenyegetően lép fel:

1. pénzbüntetés 100.000 Ft-tól - 800.000.- Ft-ig terjedhet;

2. eltiltás mérkőzéssel kapcsolatos sportszakemberi tevékenységtől három-nyolc mérkőzésre;

3. eltiltás minden labdarúgással kapcsolatos sportszakemberi tevékenységtől kettő hónaptól-két évig;

4. eltiltás minden labdarúgással kapcsolatos tevékenységtől meghatározott időtartamra, legfeljebb három évre.

b) mérkőzéstől eltiltás kettő héttől - hat hónapig.

(3)

Annak a labdarúgónak, sportszakembernek a büntetése, aki az MLSZ, a vármegyei (budapesti) igazgatóság hivatalos kiküldöttjét leköpi vagy tettlegesen bántalmazza, vagy erre kísérletet tesz:

1. Ha sérülést nem okozott:

   • eltiltás minden labdarúgással kapcsolatos tevékenységtől három hónaptól végleges időtartamra;

2. Ha sérülést okozott:

   • eltiltás minden labdarúgással kapcsolatos tevékenységtől öt évtől végleges időtartamra.

(1)

Az a labdarúgó, aki az MLSZ Alapszabályát, a labdarúgással kapcsolatos szabályzatait, határozatait megszegi, fegyelmi vétséget követ el, ezért a büntetése:

1. írásbeli figyelmeztetés;

2. eltiltás a mérkőzésen való részvételtől egy-öt mérkőzésre,

3. eltiltás minden labdarúgó tevékenységtől kettő hónaptól - legfeljebb egy év időtartamra.

(3)

Az a sportszakember, aki a hivatásos labdarúgóra vonatkozó szabályokban meghatározott juttatásokat amatőr labdarúgónak ígér, ad, vagy ilyen juttatások ígérésére, adására valakit felkér, fegyelmi vétséget követ el, ezért a büntetése eltiltás minden labdarúgással kapcsolatos

tevékenységtől két hónaptól végleges időtartamra.

(2)

Ha az átigazolás során a labdarúgót átadó és átvevő sportszervezet átigazolási díj fizetésében

állapodott meg, de az átvevő sportszervezet ezt a kötelezettségét nem vagy késedelmesen teljesítette, fegyelmi vétséget követ el és ezért fegyelmi eljárás elrendelésének van helye.

(4)

Amennyiben a kérelem megalapozott, a Fegyelmi Bizottság az alábbi büntetést alkalmazhatja a fizetést késedelmesen teljesítő sportszervezettel szemben, amennyiben a kitűzött tárgyalás napjáig, de legkésőbb a tárgyaláson bizonyítja az átigazolási díj maradéktalan megfizetését:

pénzbüntetés 50.000 Ft-tól - 5 millió Ft-ig

(6)

Ha a fegyelmi eljárás során nem állapítható meg egyértelműen az átigazolási díj tartozás fennállása, akkor az illetékes Fegyelmi Bizottság az eljárást megszünteti.

(9)

Annak a sportszervezetnek a büntetése, amely felszólításra – az abban meghatározott határidőn túl – nem csatolja az átigazolási díj megfizetése iránti kérelem elbírálásához szükséges eredeti iratokat, igazolásokat, ezzel a kérelem elbírálását akadályozza:

1. pénzbüntetés 500.000.- Ft-tól - 1 millió Ft-ig;

2. az igazolási, átigazolási jog határozott időre, legfeljebb egy évre történő megvonása.

(2)

Amennyiben a sportszervezet részéről a vállalt kötelezettség teljesítése késedelmesen történik, a sportszervezetet büntetése lehet:

1. írásbeli figyelmeztetés

2. pénzbüntetés 50.000 Ft-tól - 500.000 Ft.- ig.

(4)

A (3) bekezdés b), c) pontjában meghatározott fegyelmi büntetéseket akkor kell alkalmazni, ha az eljárás alá vont sportszervezetet szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítése miatt, adott bajnoki évben már két alkalommal, jogerős határozattal az illetékes Fegyelmi Bizottság

elmarasztalta.

(6)

Ha a fizetési határidő közös megegyezéssel történő módosítására az I. fokú határozat meghozatala és annak jogerőre emelkedése közötti időben kerül sor, az ügyben eljáró fegyelmi

testület ezt teljesítésként értékeli. Amennyiben a tartozás rendezése az így módosított határidőig nem történik meg, az ügyben fegyelmi eljárás már nem rendelhető el.

(2)

Annak a büntetése, aki a fegyelmi vétséget sokszorosítás vagy az írott-, illetve elektronikus sajtó útján, vagy egyébként nagyobb nyilvánosság előtt követi el,

eltiltás minden labdarúgással kapcsolatos tevékenységtől hat hónaptól-két évig terjedő időre, vagy pénzbüntetés, legfeljebb 10 millió forint összegig, figyelemmel a jelen szabályzat 9.§ (1)

bekezdés f) pontjában és 9.§ (2) bekezdés d) pontjában foglalt rendelkezésre.

(2)

Annak a labdarúgónak, sportszakembernek vagy sportszervezetnek a büntetése, aki vagy amely a mérkőzés eredményének bármilyen meg nem engedett módon történő jogellenes befolyásolására törekszik, különösen ha a mérkőzés eredményére kiható előzetes megállapodást köt, illetve ilyen megállapodás kötésére törekszik vagy erre ajánlkozik, továbbá az aki az ellenfél labdarúgójának, sportszakemberének vagy a játékvezetőnek pénzt ad, ígér, vagy bármilyen anyagi előnyt helyez kilátásba, továbbá aki az eredmény befolyásolására más arra alkalmas személyt egyéb módon a mérkőzés eredményének befolyásolására rábír, rábírni törekszik, vagy ezekre kísérletet tesz:

1. Ha az elkövető labdarúgó vagy sportszakember:

(3)

Az a sportszakember, továbbá labdarúgó, akit a labdarúgó mérkőzés eredményének, vagy eseményeinek bármilyen módon történő jogellenes befolyásolása miatt, közvádas, szándékos bűncselekmény elkövetéséért a bíróság jogerősen elítélt, az olyan mértékben sérti a labdarúgás Fair Play szellemét, etikai normáit, gazdasági érdekeit, hogy a Fegyelmi Bizottság köteles eljárni, és az alábbi büntetéseket kiszabni:

1. Eltiltás minden labdarúgással kapcsolatos tevékenységtől, egytől - tíz évig terjedő időtartamra.

2. Végleges eltiltás minden labdarúgással kapcsolatos tevékenységtől.

A (2) bekezdésben írt általános esettől eltérően kell eljárni az alábbi esetekben:

1. egy konkrét személy (pl. játékos vagy hivatalos közreműködő) emberi méltóságot sértő és/vagy obszcén szidalmazása esetén az alapbüntetés kétszeresét kell kiszabni;

2. a mérkőzés zavartalan lebonyolítását és/vagy tv-közvetítését akadályozó viselkedés (például a mérkőzés ideiglenes felfüggesztését előidéző cselekmény) esetén az alapbüntetés háromszorosát kell kiszabni;

3. a szurkoló(k), játékos(ok) vagy hivatalos személy(ek) egészségére, biztonságára reális veszélyt jelentő – tényleges sérülést nem okozó – vétség esetén, (ideértve például bármilyen tárgy/pirotechnikai eszköz pályára dobását, szurkolók közé dobását, vagy bármely személy irányába történő dobását vagy az említett személyek fenyegetését, akadályozását vagy bántalmazását), az alapbüntetés négyszeresét kell kiszabni.

4. Ha egy adott cselekmény az a)-c) pontok közül többe is besorolható, akkor az egyik (a magasabb) szorzót kell alkalmazni.

1. Egyazon mérkőzés vonatkozásában a 37.§ (1) bekezdésben meghatározott vétség büntetése az adott mérkőzésen történt összes előfordulásra a (2)-(4) bekezdések alapján egyenként meghatározott büntetések együttese, az alábbi b)-e) pontok figyelembe vételével.

2. Ha a (2) bekezdés alapján büntetett cselekmény időtartama (pirotechnika használatát kivéve, ld c) pont) meghaladja a 3 percet, akkor az alapbüntetés kétszeresét, illetve ha meghaladja a 10 percet, akkor az alapbüntetés négyszeresét kell kiszabni.

3. Ha pirotechnika használata esetén az egyidőben működtetett eszközök száma meghaladja a 3-at, akkor az alapbüntetés kétszeresét, 10-nél több eszköz egyidőben történő használata esetén az alapbüntetés háromszorosát, 20 eszköz egyidőben történő használata fölött az alapbüntetés ötszörösét kell kiszabni

4. Ha egy cselekmény egyazon mérkőzésen belül ismétlődik, minden ismétlődésre önállóan meg kell határozni a megfelelő pénzbüntetést a (2)-(5) pontok szerint, és ezen tételeket összegezni kell.

5. Ha a pirotechnikai eszközök használata a mérkőzés zavartalan lebonyolítását és/vagy a tv-közvetítést oly mértékben akadályozza, amely miatt a mérkőzést meg kell szakítani, úgy a fenti büntetési tételek megfelelő alkalmazásán túl megszakadásonként további 1-1

millió forint pénzbüntetést kell kiszabni.

(2)

Az 38.§ (1) bekezdésben megnevezett sportszakember, aki a rendzavarást maga idézte elő vagy annak növelésében közrehatott minden labdarúgással kapcsolatos sportszakemberi

tevékenységtől való eltiltása egy évtől két évig terjedhet.

(2)

A sportszervezetek kötelesek megtenni minden szükséges és ésszerű intézkedést acélból, hogy megtiltsák a stadionba való belépést minden olyan személynek, akit faji visszaéléssel vádoltak vagy bűnösnek találtak faj, bőrszín, származás, nemzetiség vagy népcsoport alapján történő megvető, diszkriminatív vagy lenéző szavak használata vagy cselekedete okán, beleértve a közösségi média vagy bármely más digitális platform vagy írott média használatát is játékossal,

játékvezetőkkel, edzővel, más csapatvezetővel vagy bármely más személlyel szemben, aki hivatalos szerepkörben tevékenykedik egy mérkőzésen.

(4)

Bármelyik játékos vagy hivatalos személy, aki rasszista visszaélés áldozatává válik a közönség részéről egy mérkőzés során, tájékoztathatja a játékvezetőt megfelelő gesztusok alkalmazásával, vagy bármi más módon. A játékvezető ekkor azonnal alkalmazhatja a három lépésből álló diszkrimináció-ellenes FIFA eljárás első lépését a fenti 3. bekezdésben leírtaknak megfelelően. Ezt követően a házigazda sportszervezet azonnal kiküldi a szükséges személyzetet a stadion releváns szektorába acélból, hogy befejezzék a rasszista visszaélést. A játékos vagy a hivatalos személy is azonosíthatja az ilyen rasszista visszaélést elkövető személyt / személyeket és kérheti a stadionból történő eltávolításukat, amennyiben ez lehetséges. Ha biztonsági okokból nem lehet őket eltávolítani és a rasszista visszaélések folytatódnak, a játékvezető alkalmazhatja a három lépésből álló diszkrimináció-ellenes eljárás

második lépését, amíg a visszaéléseket abba nem hagyják.

(2)

A Fegyelmi Bizottság eltérhet a fenti minimális szankcióktól, ha az érintett sportszervezet elkötelezi magát egy átfogó terv kidolgozására diszkrimináció, rasszizmus elleni tevékenység biztosítására és ismételt incidensek megelőzésére. A tervet az MLSZ-nek jóvá kell hagynia, és tartalmaznia kell legalább az alábbi három központi területet:

1. Oktatási tevékenységeket (beleértve egy kommunikációs kampányt a szurkolók és a nagyközönség számára). A kampány hatékonyságát rendszeresen át kell tekinteni.

2. Stadion biztonságra és párbeszédre vonatkozó intézkedéseket (beleértve azt a politikát, amely alapján az elkövetőket azonosítják és meghozzák a futballhoz köthető szankciókat a tettesek ellen, és amely politika alapján kiterjesztik az állami (bűnüldözési) igazságügyi hatóságokra, és egy párbeszédet a szurkolókkal és influenszerekkel arról, hogyan lehetne változásokat eszközölni).

3. Partneri viszonyokat (beleértve az együttműködést a szurkolókkal, nem-kormányzati

szervezetekkel, szakértőkkel és érdekeltekkel, hogy tanácsadással lássák el és támogassák az akcióterveket és biztosítsák a hatékony és folyamatos végrehajtást.

(4)

Kivételes körülményeket előfordulását kivéve, ha egy mérkőzést lefúj, befejeztetettnek nyilvánít a játékvezető diszkriminatív magatartás és/ vagy rasszista vétség következtében, a

Versenybizottság illetékes döntéshozatalra az MLSZ Labdarúgás Versenyszabálya előírásainak megfelelően.

Aki ellen fegyelmi eljárás indult, jogosult arra, hogy az eljárás megindításához vezető tényállást, a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait megismerje, továbbá védekezését előterjessze, tárgyalás tartása nélküli eljárás

esetén írásban, tárgyalás tartása melletti eljárás esetén írásban és/vagy szóban.

A Fegyelmi Szabályzat hatálya alá eső azon személyeket, akik egy potenciális diszkriminatív, rasszista magatartás áldozatai, a Fegyelmi Bizottság felkérheti, hogy sértettként szóbeli vagy írásbeli vallomást tegyenek, és jogukban áll elkérni az indoklással ellátott döntést a jogi testületek előtti eljárásban, továbbá fellebbezést nyújthatnak be és érintett félként részt vehetnek a fegyelmi ügy fellebbezési eljárásában jelen Fegyelmi Szabályzat rendelkezéseinek

megfelelően.

A Fegyelmi Bizottság határozata ellen jogorvoslatnak van helye.

A meghatalmazott képviselő köteles a szabályszerű írásbeli meghatalmazását az ügyben való első nyilatkozattétele előtt becsatolni.

Az anyanyelv használata

A fegyelmi eljárásban akár eljárás alá vontként, akár tanúként, vagy akár bármely más minőségben résztvevő labdarúgóval, sportszakemberrel jogviszonyban álló sportszervezet a fegyelmi eljárás bármely szakaszában köteles biztosítani, hogy labdarúgója, sportszakembere,

anyanyelvén, vagy az általa választott nyelven szóban és írásban is érvényesíthesse jogait, teljesíthesse kötelezettségeit.

A fegyelmi eljárás során a Fegyelmi Bizottság előtt történő megjelenéskor a látássérült

személy kérésére a jegyzőkönyvet és a határozatot Braille-írásban is el kell készíteni, amennyiben azt a megjelenés előtt legalább 48 órával előbb írásban kéri.

A Fegyelmi Bizottság a fegyelmi határozatát a közvetlenül megvizsgált bizonyítékokra alapozza.

Elektronikus kézbesítés

Az a) pont alapján megküldött dokumentumokat a megküldés időpontjában kézbesítettnek kell tekinteni. Az elektronikus kézbesítéssel kapcsolatos kétség esetén az MLSZ informatikai

rendszereiből kinyerhető adatokat kell elfogadni.

Képfelvétel használata

Amennyiben valamely fél olyan képfelvétel figyelembevételét kéri, amely nem a hivatalos tv-

közvetítés során keletkezett, akkor az eljáró bizottság kérheti a felvétel eredetiségének igazolását, vizsgálatát.

(2)

A sportfegyelmi eljárás a Fegyelmi Bizottság elnökének, akadályoztatása esetén a helyettesítésére felhatalmazott alelnökének (a továbbiakban: jogosított személy) döntésével

1. a (3) bekezdésben meghatározott esetben külön értesítés nélkül; vagy

2. az (5) bekezdésben meghatározott esetben külön értesítéssel indul meg.

(4)

A (3) pontban írottakon túl a (2) bekezdésben jogosított személy – az (5) és (6) bekezdésben foglalt esetekben a fegyelmi vétség elkövetésével gyanúsított személy vagy sportszervezet külön értesítésével – fegyelmi eljárást indíthat saját hatáskörben, valamint az alábbi jogosultak kezdeményezése alapján is:

1. az MLSZ elnöksége;

2. az MLSZ elnöke;

3. az MLSZ főtitkára;

4. a megyei – budapesti igazgatóságok igazgatói;

5. a NYIÁSZ-ban meghatározott esetekben, az Igazolási és Vitarendezési Bizottság elnöke;

6. az MLSZ Fegyelmi Felügyelő Testületének elnöke;

7. az MLSZ Fellebbviteli Bizottságának elnöke, valamint a megyei – budapesti

(5)

A (2) bekezdésben jogosított személy akkor indíthat fegyelmi eljárást külön értesítéssel, ha nem indult eljárás a 44.§ (3) szerint, és a labdarúgó, sportszakember vagy sportszervezet fegyelmi vétség elkövetésével gyanúsítható az alábbiak bármelyike alapján:

1. a játékvezetői jelentés és kiegészítő játékvezetői jelentés és/vagy más bármely hivatalos ellenőri jelentésben rögzített tényállás alapján, ideértve a kiegészítő jelentés(eke)t is;

2. a játékvezető nem láthatta vagy nem ismerte fel a súlyos sportszerűtlenséget (12.§ - 19.§) és ezért nem tudott döntést hozni;

3. a mérkőzésen a labdarúgó vagy sportszakember súlyos sérülést okozott;

4. az MLSZ valamely szabályzata az abban foglalt előírások megsértése esetén fegyelmi eljárás lefolytatását írja elő;

5. a fegyelmi eljárás alatt újabb fegyelmi vétség elkövetése vált ismertté;

6. a mérkőzésről hivatalos tv-közvetítés során készült képfelvétel felhasználása alapján, amennyiben a fegyelmi vétség elkövetése a vágatlan felvétel alapján kétséget kizáróan

bizonyítható.

A 44.§ (3) bekezdés szerinti értesítés nélküli fegyelmi eljárás során a játékvezetői jelentésben foglaltak képezik a fegyelmi eljárást megalapozó tényállást, a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és bizonyítékokat. Annak érdekében, hogy a játékvezetői jelentésben foglalt fegyelmi eljárást megalapozó tényállással és/vagy kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos érdemi védekezését az érintett játékos és/vagy sportszakember a 45. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott határidőben és módon előterjeszthesse, a játékvezetői jelentésben foglaltak érintett játékossal és/vagy

sportszakemberrel való megismertetése az őt foglalkoztató sportszervezet kötelezettsége.

A fegyelmi eljárás során a fegyelmi vétség elkövetésével gyanúsítható személynek vagy sportszervezetnek joga van védekezést előterjeszteni. Az érintett személy vagy sportszervezet érdemi védekezését írásban, kizárólag az FSZ 1. sz mellékletét képező nyomtatvány használatával terjesztheti elő

1. az értesítés nélküli fegyelmi eljárás során a játékvezetői jelentés keletkezésének napját követő 1. (első) munkanap végéig (23 óra 59 perc);

2. az értesítéssel történő fegyelmi eljárásban az értesítés a b) pont szerinti elektronikus kézbesítésnek napját követő 3. (harmadik) munkanap végéig (23 óra 59 perc).

Amennyiben az arra jogosult a 45. § (1) bekezdés c) pontjában előírt határidőig védekezést nem nyújtott be, akkor a Fegyelmi Bizottság a fegyelmi határozatot a rendelkezésére álló

dokumentumok alapján hozza meg.

A Fegyelmi Bizottság elnöke, amennyiben indokoltnak tartja, elrendelheti a tárgyalás

tartásának mellőzésével lefolytatott fegyelmi eljárás elektronikus hírközlő hálózat útján történő lefolytatását.

Kizárja a fegyelmi eljárás elrendelését, ha:

1. az elkövetett cselekmény nem fegyelmi vétség,

2. a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló cselekményt már jogerősen elbírálták,

3. a fegyelmi vétség elévült.

Nem lehet a fegyelmi eljárást elrendelni, ha a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló cselekmény

elkövetése óta több mint 3 (dopping ügyben 8) év eltelt. Fegyelmi eljárás a kötelezettségszegés elkövetésétől számított 3 (dopping ügyben 8) éven belül indítható.

A nem Magyarországon elkövetett fegyelmi vétség alapjául szolgáló cselekmény miatt a fegyelmi eljárás elrendelésére rendelkezésre álló időt a Magyarország területére történt

visszaérkezés napjától kell számítani.

A büntetést akkor lehet foganatosítani, ha a büntetés nem évült el.

A Fegyelmi Bizottság elnökét és tagjait az MLSZ Elnöksége nevezi ki az MLSZ Alapszabályának megfelelően.

A fegyelmi jogkört első fokon a fegyelmi biztos vagy legalább háromtagú Fegyelmi Tanács gyakorolja.

A Fegyelmi Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg és azt az MLSZ Elnöksége hagyja jóvá.

Az MLSZ, továbbá az illetékes megyei (budapesti) igazgatóság Fegyelmi Bizottsága jár el első

fokon a labdarúgók, a sportszakemberek és a sportszervezetekkel szemben indult fegyelmi eljárásban.

A 46.§ (2) bekezdés b) pontja kivételével a sportszervezet székhelye szerint illetékes megyei (budapesti) igazgatóság Fegyelmi Bizottsága jár el az alábbi bajnokságokkal kapcsolatos fegyelmi ügyekben:

1. Valamennyi, a megyei (budapesti) igazgatóság által szervezett (verseny) nagypályás, kispályás és teremlabdarúgó bajnokság, kupa, futsal és egyéb bajnokság vagy kupa, továbbá barátságos, felkészülési mérkőzés.

2. Nagypályás és csökkentett pályaméretű utánpótlás labdarúgás:

   1. férfi NB-s utánpótlás korosztályú bajnokságok, kupák;

   2. női NB-s utánpótlás bajnokságok, kupák.

3. Futsal utánpótlás:

   1. NB-s férfi utánpótlás korosztályú bajnokságok, kupák;

   2. NB-s női utánpótlás korosztályú bajnokságok, kupák.

Az MLSZ, illetve a megyei (budapesti) igazgatóság Fegyelmi Bizottsága első fokon jár el

továbbá mindazokban az ügyekben, amelyeket az MLSZ, illetve a megyei (budapesti) igazgatóság Elnöksége, vagy a Fellebbviteli Bizottság a hatáskörébe utal

Hatásköri és illetékességi vita eldöntése

Ha a kérelem megalapozott vagy hivatalból történő eljárás esetén az illetékes Fegyelmi

Az MLSZ bizottságok elnökei és tagjai, a megyei (budapesti) igazgatóság elnökségi tagjai és a megyei (budapesti) igazgatóság bizottságainak elnökei és tagjai elleni fegyelmi eljárás

lefolytatására az eljáró bizottságot a Jogi Felügyelő Testület jelöli ki.

A fegyelmi eljárásban a kijelölt Fegyelmi Tanács elnökeként és tagjaként, jegyzőkönyvvezetőjeként nem vehet részt az a személy:

1. aki ellen a fegyelmi eljárás indult, valamint a sértett;

2. aki az eljárás alá vont személynek Polgári Törvénykönyvben meghatározott hozzátartozója;

3. aki a fegyelmi eljárás során tanúként vagy szakértőként hallgatnak meg;

4. akitől a fegyelmi felelősség elfogulatlan, tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható.

A hatályon kívül helyezés folytán megismételt elsőfokú eljárásban nem vehet részt az, aki a

Fellebbviteli Bizottság által hatályon kívül helyezett I. fokú határozat meghozatalában a Fegyelmi Tanács elnökeként vagy tagjaként részt vett.

Összeférhetetlenség Testülettel szemben nem értelmezhető, kizárólag a testület tagjával, tagjaival szemben, egyénileg, a 46.§ (4) bekezdése szerint.

(2)

A Testület 1 elnökből és legalább további 2 tagból áll, a Testület vezetője az elnök.

A Fegyelmi Bizottság a fegyelmi felelősségről határozatban dönt. A tényállás jogi elbírálásában javaslatok, észrevételek nem kötik. A Fegyelmi Bizottság tárgyalás mellőzésével is hozhat határozatot.

A tárgyalás mellőzésével hozott határozat meghozatalakor a Fegyelmi Bizottság elnöke, a fegyelmi tanácsba jelölt elnök és tagok, valamint a jegyzőkönyvvezető lehetnek jelen. A tárgyalás mellőzésével hozott határozat meghozatalában csak a Fegyelmi Bizottság elnöke által

a Fegyelmi Bizottság tagjaiból kijelölt legalább három fős fegyelmi tanács elnöke és tagjai vehetnek részt szavazással.

A Fegyelmi Bizottság az eljárás alá vontat vétkesnek nyilvánítja, megállapítja, hogy az fegyelmi cselekményt követett el és büntethető, azután büntetést szab ki.

Fegyelmi határozat kijavítása

A határozat kijavítására fellebbezés hiányában a fellebbezési határidő lejártáig, fellebbezés esetén az iratoknak a Fegyelmi Bizottság részére történő beérkezéséig van lehetőség

A kijavító határozatot meg kell küldeni mindazoknak, akiknek a kijavítandó határozatot is megküldték.

A fegyelmi határozat bevezető és rendelkező részből, indokolásból, keltezésből és aláírásból, valamint az eljárás alá vont jogorvoslat lehetőségéről való tájékoztatásából áll:

1. a bevezető rész tartalmazza az eljáró Fegyelmi Bizottság megnevezését, a határozat számát, azt, hogy a határozatot az MLSZ vagy mely megyei (budapesti) igazgatóság Fegyelmi Bizottsága hozta, valamint az eljárás alá vontnak a nevét és azonosítására szolgáló adatait, végül a határozat meghozatalának helyét és idejét;

2. a rendelkező rész - ha az vétkességet állapít meg, büntetést szab ki - tartalmazza az elkövetett fegyelmi vétség szabályzat szerinti megjelölését, a vétkesség kérdésében való döntést, a kiszabott fegyelmi büntetést, valamint a fellebbezési lehetőséget és szükség esetén az eljárás költségeiről szóló rendelkezést;

3. az indokolás - ha a fegyelmi határozat vétkességet állapít meg és büntetést szab ki - tartalmazza a bizonyítottnak vett tényállást, illetve azt, hogy a bizonyítékok értékelése alapján a Fegyelmi Bizottság milyen fegyelmi vétséget állapított meg és megindokolja azt, hogy a fegyelmi eljárás alá vont a cselekmény elkövetésében mennyiben vétkes. Az indokolás tartalmazza a figyelembe vett enyhítő vagy súlyosító körülményeket is, valamint megjelöli a határozat alapjául szolgáló jogszabályi lehetőségeket és fegyelmi szabályokat;

4. a határozat meghozatalának helyét, idejét, az aláírásokat, azok nevét, akik részére a

Az eljárást megszüntető határozat a fegyelmi eljárás alá vont adatai után a rendelkező részben tartalmazza az eljárás megszüntetésének kimondását. A rövid indokolásban pedig ismertetni

kell, hogy a Fegyelmi Bizottság a döntését milyen tényekre alapozta.

A Fegyelmi Bizottság haladéktalanul, de legfeljebb a határozathozataltól számított nyolc napon belül köteles határozatát írásba foglalni és az eljárás alá vont labdarúgónak,

sportszakembernek, sportszervezetnek a 43. § (5) bekezdésben meghatározott elektronikus kézbesítés útján (email) megküldeni.

A mérkőzésen kiállított labdarúgó játékjogosultságát, valamint sportszakemberi tevékenységét a kiállítás a fegyelmi határozat meghozataláig automatikusan felfüggeszti. Kivétel, ha a mérkőzésen történt két sárga lapos figyelmeztetés után történik a kiállítás és a kiállítás után a labdarúgó nem követ el egyéb szabályszegést.

A mérkőzésen kiállított sportszakember sportszakemberi tevékenységét, valamint labdarúgói játékjogosultságát a kiállítás a fegyelmi határozat meghozataláig automatikusan felfüggeszti. Kivétel, ha a mérkőzésen történt két sárga lapos figyelmeztetés után történik a kiállítás és a kiállítás után a sportszakember nem követett el egyéb szabályszegést.

A felfüggesztés időtartama alatt a mérkőzéstől eltiltott labdarúgóra és a sportszakemberi tevékenységtől eltiltott sportszakemberre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

A fegyelmi vétségét az illetékes Fegyelmi Bizottság következő ülésén tárgyalni kell, illetve tárgyalás mellőzésével határozatot kell hozni.

Az a labdarúgó vagy sportszakember, aki a játékvezetői jelentésében rögzített álláspontja szerint vele szemben a mérkőzés alatt vagy közvetlenül utána elkövetett tettlegesség

vétségében bűnös, játékjoga, illetve tevékenysége mindaddig automatikusan felfüggesztődik, amíg a Fegyelmi Bizottság első fokon döntést nem hoz.

Bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja esetén a felfüggesztés időtartama a büntetőeljárás jogerős befejezéséig, illetve a jogerős határozat beszerzéséig meghosszabbodik.

(2)

A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy arra a felek az idézést a tárgyalás előtt legalább három munkanappal korábban megkapják. Az idézés írásban (e-mail-ben vagy faxon visszaigazolással), vagy a Fegyelmi Bizottság előtti megjelenés alkalmával szóban történik. Szükség esetén az idézés rövid úton telefonon is történhet. Ilyenkor feljegyzésben rögzíteni kell a telefonon történt idézés idejét, adatait és a beszélgetés tartalmát.

A Fegyelmi Bizottság a labdarúgó vagy sportszakember részére az idézést sportszervezetük nevezési lapon bejelentett levelezési, fax, vagy e-mail címére küldi meg (kézbesíti). A telefonon történő idézés a sportszervezet nevezési lapon bejelentett telefon számán történik. Az írásban megküldött idézést a sportszervezet köteles a labdarúgó, vagy sportszakember részére haladéktalanul átadni. Amennyiben az idézés telefonon történik a sportszervezet az idézett labdarúgót, vagy sportszakembert haladéktalanul köteles az idézésről tájékoztatni.

Az átadás, tájékoztatás elmaradásából eredő következményeket a sportszervezet köteles viselni, arra a fegyelmi eljárás során hivatkozni nem lehet.

(4)

Ha a fegyelmi eljárás alá vont személy kiskorú, az eljárás megindításáról törvényes képviselőjét kell értesíteni, aki köteles részt venni a fegyelmi eljárásban.

A fegyelmi tárgyaláson értesítés alapján részt vehet a serdülő vagy ifjúsági korú labdarúgó edzője, illetve sportszervezetének képviselője is.

(6)

A felfüggesztés megszűnik, ha a megidézett utóbb megjelenik, és távolmaradásának okát hitelt érdemlően bizonyítja, vagy ha a Fegyelmi Bizottság az ügyben eljárást megszüntető határozatot hoz.

(8)

Az eljárás alá vont vagy meghatalmazott képviselője a tárgyalásról szóló értesítés kézhezvétele és a tárgyalás napját megelőző nap közötti időtartamban írásban jelezheti a Fegyelmi Bizottság elnöke felé, hogy a tárgyaláson, önhibáján kívüli okból nem tud részt venni. Ebben az esetben a Fegyelmi Bizottság elnöke új tárgyalást tűz ki, kivéve, ha nyilvánvaló az, hogy az ok nem önhibán kívüli, vagy sorozatosan - az időhúzás céljából – kér halasztást. Amennyiben igazolást nyer, hogy az eljárás alá vont tárgyalás halasztására vonatkozó indoka nem valós, akkor ellene

emiatt fegyelmi eljárást kell elrendelni.

A fegyelmi eljárás során kötelező a fegyelmi tárgyalás tartása a dopping ügyekben, valamint a

verseny, mérkőzés vagy versenyrendszer (bajnokság) eredményének és a pályán történteknek jogellenes befolyásolása tárgyában indult fegyelmi eljárásokban.

Az a) és b) pontokban írt eseteken kívül a határozathozatal minden esetben tárgyalás tartása nélkül történik, tárgyalás tartása az eljárás alá vont részéről nem kérhető.

A fegyelmi tárgyalást az MLSZ vagy a megyei (budapesti) igazgatóság erre a célra kijelölt hivatali helyiségében kell tartani, de a Fegyelmi Bizottság elnökének döntése alapján máshol

Az a) pontban foglaltakon túl a Fegyelmi Bizottság elnöke is elrendelheti a tárgyalás elektronikus hírközlő hálózat útján történő lefolytatását.

A fegyelmi eljárás lefolytatásával összefüggő költségeket – az 57.§ (3) bekezdésében meghatározott kivétellel – az eljáró szerv viseli, kivéve, ha az eljárás alá vont fegyelmi

felelősségét jogerősen megállapították. Ekkor az eljárás alá vont köteles megtéríteni az általa indítványozott eljárási cselekmények, illetve a részéről igénybe vett jogi képviselő költségeit.

A fegyelmi tárgyalás nem nyilvános. A fegyelmi tárgyaláson csak a kijelölt Fegyelmi Tanács elnöke, tagjai és a jegyzőkönyvvezető, valamint a Fegyelmi Bizottság elnöke, továbbá az eljárás alá vont és/vagy képviselője, valamint a Fegyelmi Bizottság által idézettek, illetve

értesítettek vehetnek részt.

A fegyelmi tárgyalást előkészítheti a Fegyelmi Bizottság elnöke, a kijelölt Fegyelmi Tanács vagy a fegyelmi biztos.

A Fegyelmi Bizottság elnökének teendői

A fegyelmi tárgyalás előkészítésekor meg kell vizsgálni, hogy helye van-e:

1. a fegyelmi ügy tárgyalás mellőzésével történő elbírálásának;

2. a fegyelmi eljárás felfüggesztésének;

3. az eljárás megszüntetésének;

4. szükséges-e a játékvezető, a szövetségi, biztonsági- és a játékvezető ellenőr jelentésének, az egyéb jogosulttól érkezett kérelemnek a tartalmi kiegészítése;

5. kell-e intézkedni a játékvezető, a szövetségi, biztonsági- és a játékvezető ellenőr, a labdarúgó, a sportszervezet megbízott képviselőjének, tanúnak vagy szakértőnek a

megidézéséről, egyéb bizonyíték (pl. képfelvétel) beszerzéséről, illetve az eljárásban érdekelt sportszervezet vagy egyéb érdekelt meghívásáról.

Amennyiben a vizsgálat megállapítása szerint nincs szükség intézkedésre a Fegyelmi Bizottság elnöke kijelöli a Fegyelmi Bizottság tagjai közül az ügyben eljáró legalább három főből álló

Fegyelmi Tanácsot vagy fegyelmi biztost.

Tényállás kiegészítése

A Fegyelmi Bizottság a valós tényállás teljes felderítése érdekében kérheti az érintett személy működésének a felfüggesztését.

(2)

A Fegyelmi Tanács legalább háromtagú, vezetője a kijelölt tanács elnöke.

A fegyelmi tárgyalást legkésőbb az eljárást megindításáról szóló értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül meg kell tartani. Ha valamelyik fél vagy képviselője a tárgyaláson nem jelenik meg, tárgyalást tartani és az ügyet érdemben elbírálni csak akkor lehet, ha az eljárás alá vontat vagy képviselőjét szabályszerűen értesítették. Az eljárás lefolytatható akkor is, ha az eljárás alá vont vagy képviselője bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni.

A fegyelmi tárgyalást az eljáró tanács elnöke nyitja meg és megállapítja, hogy a megidézettek és az értesítettek megjelentek-e. Ettől függően megvizsgálja, hogy a tárgyalást meg lehet-e tartani. A fegyelmi tárgyalásról történő igazolatlan távol maradás a fegyelmi tárgyalás

megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza.

Az elnapolt tárgyalást a korábbi tárgyalásról készült jegyzőkönyv ismertetésével kell folytatni.

A fegyelmi tárgyalást a Fegyelmi Tanács elnöke vezeti. Ügyel az FSZ rendelkezéseinek

megtartására, a tárgyalás tekintélyének megóvására, gondoskodik arról, hogy a tárgyaláson résztvevő személyek jogaikat gyakorolhassák és ezekre a figyelmüket felhívja.

A tárgyalás rendjét a Fegyelmi Tanács elnöke határozza meg. Azt, aki a tárgyalást zavarja vagy a Fegyelmi Tanács bármelyik tagjával tiszteletlenül viselkedik, a Fegyelmi Tanács elnöke

rendre utasíthatja, ismételt vagy súlyos rendzavarás esetén pedig a tárgyalásról kizárhatja.

A rendreutasítás vagy kizárás ellen nincs helye fellebbezésnek, de annak tényét a tárgyalásról

készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

A tárgyalás megnyitása és a személyi adatok felvétele után a tanács elnöke vagy egyik tagja (a továbbiakban: elnök) a fegyelmi eljárás alá vonttal ismerteti az ügyre vonatkozó iratokat, melynek

keretében közli az eljárás alá vonttal a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos

Bizonyítás

A fegyelmi eljárás során az MLSZ, vagy a területi igazgatóságok által kiküldött hivatalos személyek (játékvezető, a játékvezető ellenőr, szövetségi ellenőr és a szövetségi biztonsági ellenőr) jelentése, kiegészítő jelentése hivatalos dokumentum, mely(ek) tartalmát mindaddig hitelesnek és tényszerűnek kell tekinteni, amíg a fegyelmi eljárás alá vont labdarúgó, sportszakember és/vagy sportszervezet nem bizonyítja azt, hogy a jelentésben, kiegészítő

jelentésben foglaltak valótlanok.

A Fegyelmi Tanács mellőzheti a bizonyítást, ha a cselekmény csekély súlyú, vagy amelynek a felelősségre vonás szempontjából nincs jelentősége.

A bizonyítás-kiegészítés megtörténte után az újabb bizonyítékokat is ismertetni kell a fegyelmi eljárás alá vont személlyel.

Az eljárás alá vont joga

A felszólalások után a fegyelmi eljárás alá vont személy mondhatja el észrevételét.

Jegyzőkönyv

A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

1. a tárgyalás helyét és idejét;

2. a Fegyelmi Tanács elnökének és tagjainak nevét, a 3) és 4) pontokban megjelölt személyek és képviselőik nevét, részvételük minőségét;

3. a fegyelmi eljárás alá vont személy személyes adatait és/vagy képviselőinek adatait és az általa előadott védekezésének lényegét;

c)

A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi tárgyalás résztvevőinek aláírása után a

fegyelmi eljárás iratához csatolva kell megőrizni.

A kijelölt Fegyelmi Tanács a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján határozatát szavazással hozza meg.

A szavazáson csak a Fegyelmi Tanács elnöke és tagjai vehetnek részt.

A fegyelmi határozat meghozatalának határideje

A határozat kihirdetése, kézbesítése

Az eljáróbizottság a tárgyalás befejezésétől számított két napon belül köteles a határozat rendelkező részét írásba foglalni és az eljárás alá vont labdarúgónak, sportszakembernek, sportszervezetnek a 43. § (5) bekezdésben meghatározott elektronikus kézbesítés útján (email) megküldeni. A kézbesítést követően az elmarasztaltnak 3 nap áll rendelkezésre, hogy a

határozat indoklását megkérje, amelyet az eljáró bizottság 6 napon belül köteles kézbesíteni.

A fegyelmi határozatot meg kell küldeni mindazoknak a szerveknek, amelyek a határozat

végrehajtásában közreműködni kötelesek.

Az eljáró bizottságnak a pénzbüntetés kiszabásáról szóló határozatot az érintett kérésére

eredetben, postai úton (legalább ajánlott formában) is meg kell küldeni, de ez nem befolyásolja a pénzbüntetésre vonatkozó előírások, határidők és szankciók alkalmazását.

A fegyelmi határozatban kiszabott büntetést, illetve a felfüggesztés időtartamát nyilván kell tartani.

A szabályzatban alkalmazott határidők a szabályzat kifejezett rendelkezései szerint

1) naptári napban, vagy

a)

Az ugyanazon sportszervezettel szemben indított, a mérkőzés rendjének megzavarásával, valamint a mérkőzés szervezésére, rendezésére vonatkozó szabályzati előírások megsértésével kapcsolatos (FSZ 8. § (3) bekezdés e) és f) pontok, 33.§, 37-40. §), határozattal még le nem zárt kettő vagy több eljárás, a Fegyelmi Bizottság elnökének döntése alapján összevonható és közös határozattal lezárható. Az összevonás(ok)ról szóló döntés(ek)ről az eljárás alá vont sportszervezetet a fegyelmi eljárás összevonásáról szóló döntés(ek)től számított 1. (első) munkanap végéig a 43. § (5) bekezdésben meghatározott elektronikus kézbesítés útján (email)

értesíteni kell.

Az elsőfokú fegyelmi határozat ellen fellebbezésre jogosult:

1. az az eljárás alá vont labdarúgó, sportszakember vagy sportszervezet, akivel, illetve amellyel szemben a fegyelmi határozatot hozták;

2. akinek jogát, vagy jogos érdekét a határozat rendelkező része név szerint érinti;

3. az MLSZ elnöke;

4. az MLSZ főtitkára;

5. az MLSZ Fegyelmi Felügyelő Testülete.

6. a megyei (budapesti) igazgatók az illetékességükbe tartozó ügyekben;

7. a Fegyelmi Szabályzat hatálya alá eső azon személy, aki egy potenciális diszkriminatív, rasszista magatartás áldozata.

A fellebbezés határideje 15 nap. Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, akkor a határidő az ezt követő munkanap.

A fellebbezés határideje valamennyi fellebbezésre jogosultra vonatkozik.

A fellebbezést a határozat tárgyaláson történt kihirdetését követően a tárgyaláson is be lehet jelenteni, amelyet a jegyzőkönyvben rögzíteni kell és a fellebbezővel alá kell íratni. Az így bejelentett, fellebbezés indokolását azonban 15 napon belül – az 57. § (3) bekezdés b) pontjában előírtak szerint – írásban is el kell készíteni és azt a Fegyelmi Bizottsághoz eljuttatni. Amennyiben ez nem történik meg a bejelentett fellebbezéssel érdemben foglalkozni nem lehet. Ha a tárgyaláson kihirdetett határozattal szembeni fellebbezés tárgyában a tárgyaláson

nyilatkozattétel nem történik, a fellebbezést az 57. § vonatkozó rendelkezései figyelembe vételével lehet benyújtani.

A többeket érintő fellebbezés esetén, annak másolatát valamennyi érintettnek meg kell küldeni és erről az elsőfokú határozatot hozó Fegyelmi Bizottságot is tájékoztatni kell.

A fellebbezés visszavonása

A visszavont fellebbezést nem lehet újból előterjeszteni.

A fellebbezés a határozat rendelkezése vagy az indoklás ellen is irányulhat.

A fellebbezésben új tényt állítani és új bizonyítékra csak akkor lehet hivatkozni, ha az elsőfokú eljárásban még nem lett elbírálva és az elsőfokú eljárás lezárását követően jutott a fellebbező

tudomására.

A fellebbezéssel érintettek az iratok felterjesztéséig az elsőfokú Fegyelmi Bizottságnál, az iratok felterjesztése után pedig a Fellebbviteli Bizottságnál a fellebbezésre észrevételt tehetnek.

A fegyelmi határozat jogerőre emelkedik és végrehajthatóvá válik:

1. azon a napon, amikor az 57. § (1) bekezdés szerinti fellebbezésre jogosultak a fellebbezési jogukról írásban lemondanak,

2. fellebbezés hiányában a fellebbezési határidő lejártakor,

3. fellebbezés esetében a Fellebbviteli Bizottság határozatának kézbesítésekor.

Halasztó hatály

A fellebbezés iratainak továbbítása

Ha a fellebbezés az elsőfokú eljárás során figyelembe nem vett, olyan új tényt állít, vagy olyan bizonyítékra hivatkozik, amelynek körülményei a megfellebbezett ügy irataiból nem tűnnek ki, a Fegyelmi Bizottság elnöke erről az iratok felterjesztésekor, de legkésőbb a fellebbezés kézhezvételétől számított nyolc napon belül felvilágosítást küldhet és véleményt adhat a

Fellebbviteli Bizottságnak.

Az MLSZ Fellebbviteli Bizottságának hatáskörébe tartozik az MLSZ bizottságainak elsőfokú határozatai elleni fellebbezések elbírálása.

A Fellebbviteli Bizottság ülésének előkészítése

A Fellebbviteli Bizottság eljárása

A határidőket a fellebbviteli iratoknak a Fellebbviteli Bizottság elnökéhez érkezésétől kell számítani.

A fellebbviteli tanács legalább háromtagú, vezetője a kijelölt tanács elnöke.

A Fellebbviteli Bizottság eljárása során a fellebbezésre jogosult által előterjesztett fellebbezési

kérelemben foglaltakhoz kötve van, a fellebbezésre jogosult által előterjesztett fellebbezési kérelemben foglaltakon nem terjeszkedhet túl.

A Fellebbviteli Bizottság tagjaként nem vehet részt a fellebbviteli eljárásban az, aki a Fegyelmi Bizottság tagjaként sem vehet részt a fegyelmi eljárásban

A Fellebbviteli Bizottság elnökének a fellebbviteli eljárásból összeférhetetlenség miatt történő kizárása ügyében a szövetség elnöke dönt.

A Fellebbviteli Bizottság az elsőfokú Fegyelmi Bizottság határozatát:

1. helybenhagyja; vagy

2. hatályon kívül helyezi és új eljárást rendel el; vagy

3. megváltoztatja.

A Fellebbviteli Bizottság kizárólag abban az esetben helyezheti hatályon kívül az elsőfokú határozatot és rendelhet el új eljárást, ha az elsőfokú eljárás során a Fegyelmi Bizottság eljárási szabályt sértett, az alábbiak szerint:

1. a Fegyelmi Bizottság tárgyaló tanácsa nem a fegyelmi eljárás szabályai szerint volt megalakítva;

2. a fegyelmi tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek részvétele a fegyelmi eljárás szabályai szerint kötelező lett volna;

3. a fegyelmi eljárásban az FSZ által előírt határidő(k) nem került(ek) betartásra;

4. a Fegyelmi Bizottság az eljárás alá vont személy/szervezet által határidőben benyújtott bizonyítékokat nem vizsgálta;

5. a Fegyelmi Bizottság a határozat indoklási kötelezettségének nem tett eleget.

e)

A hatályon kívül helyező határozat indoklásának tartalmaznia kell:

1. a hatályon kívül helyezés okát, valamint

2. a Fellebbviteli Bizottságnak a megismételt eljárásra vonatkozó részletes iránymutatását.

a)

A Fellebbviteli Bizottság határozatának kihirdetése nyilvános a tárgyaláson jelenlévőknek. A határozat kihirdetésekor fel kell olvasni a jegyzőkönyvbe foglalt rendelkező részt és ismertetni kell az indoklás lényegét.

A jegyzőkönyv másolatának átvételét az eljárás alá vont labdarúgóval, sportszakemberrel, sportszervezettel alá kell íratni.

Amennyiben az érintett labdarúgó, sportszakember, sportszervezet a tárgyaláson nem jelent meg vagy a határozat kihirdetését megelőzően távozott, úgy számára a határozat rendelkező részét a tárgyalás napján a 43. § (5) bekezdésben meghatározott elektronikus kézbesítés útján (email) meg kell küldeni.

A Fellebbviteli Bizottság a tárgyalás befejezésétől számított nyolc napon belül köteles határozatát írásba foglalni és az eljárás alá vont labdarúgónak, sportszakembernek, sportszervezetnek a 43. § (5) bekezdésben meghatározott elektronikus kézbesítés útján (email) megküldeni.

A Fellebbviteli Bizottság határozatának rendelkező részét az MLSZ honlapján megjelenő Hivatalos Értesítőben közzé kell tenni, valamint a határozatot meg kell

küldeni mindazoknak a szerveknek, amelyek a határozat végrehajtásában közreműködni kötelesek.

c)

A másodfokú határozat ellen rendes jogorvoslatnak nincs helye.

A Fellebbviteli Bizottság ülésének nyilvánosságára, a jegyzőkönyvre, valamint a bizonyítási tevékenységére a Fegyelmi Bizottság eljárására meghatározott szabályokat kell megfelelően

alkalmazni.

a)

Az Alapszabály 22. § (4) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezések szerint az MLSZ Elnökségének feladat- és hatáskörébe tartozik a jogszabályok betartása, betartatása, az Alapszabály szerinti működés biztosítása, az ettől eltérő jogerős döntések hatályon kívül helyezésének és új eljárás elrendelésének szabályozása a különböző szabályzatokban (a továbbiakban: törvényességi felülvizsgálat). Az MLSZ Elnöksége a 79/2023 (06.29) számú határozatával a Fegyelmi Szabályzatban foglalt rendelkezések vonatkozásában törvényességi felülvizsgálati jogkörét az MLSZ Jogi Bizottságára ruházta át. A Küldöttközgyűlés KGY-36/2025 (05.09.) számú határozatával módosított Alapszabály rendelkezése szerint a Fegyelmi Felügyelő Testület és a Jogi Bizottság Jogi Felügyelő Testület néven 2025. július 1-jén összeolvad, a Fegyelmi Felügyelő testület és a Jogi Bizottság feladat és hatásköreit a

továbbiakban a Jogi Felügyelő Testület gyakorolja.

c)

A törvényességi felülvizsgálat lefolytatására vonatkozó írásbeli kérelmet az adott határozat

másodfokon jogerőre emelkedésétől számított 15 napos jogvesztő határidőn belül lehet benyújtani a Jogi Felügyelő Testülethez.

e)

A Jogi Felügyelő Testület eljárása során a törvényességi felülvizsgálati kérelmet előterjesztő kérelmében foglaltakhoz kötve van, a törvényességi felülvizsgálati kérelmet előterjesztő kérelmében foglaltakon nem terjeszkedhet túl.

a)

A fegyelmi határozatban kiszabott pénzbüntetést – kivéve, ha az FSZ másként nem rendelkezik – a határozat meghozatalának hónapját követő hónap 15. napjáig kell az MLSZ vagy a megyei (budapesti) igazgatóság részére megfizetni, kivéve a 9. § (3) bekezdés q) pontja szerinti pénzbüntetéseket, melyek esetén a pénzbüntetések befizetésének határideje a határozat 55. §

(3) bekezdés a) pontja szerinti kézbesítéstől számított 8 nap. A pénzbüntetés azon a napon minősül megfizetettnek, amikor azt az MLSZ vagy a megyei (budapesti) igazgatóság bankszámláján maradéktalanul jóváírták, illetve az MLSZ vagy a megyei (budapesti) igazgatóság pénztárába maradéktalanul befizették. A pénzbüntetésre kötelezett labdarúgó vagy sportszakember helyett a fegyelmi határozatban kirótt pénzbüntetést a sportszervezet, melyhez a labdarúgó vagy sportszakember tartozik, nem fizetheti be. A pénzbüntetés befizetésekor meg kell jelölni a fizetésre kötelezett nevét, címét, a fegyelmi határozat számát és

sportszervezetének nevét is.

c)

Amennyiben a pénzbüntetésre kötelezett sportszervezet a pénzbüntetést a fenti határidőig nem fizeti meg, a sportszervezet minden megkezdett késedelmes hónap után a pénzbüntetésen felül köteles megfizetni az adott versenyosztályra érvényes óvási díj összegével megegyező késedelmi pótlékot a pénzbüntetés befizetésig. A Fegyelmi Bizottság az MLSZ, illetve a megyei (budapesti) igazgatóságok kezdeményezése alapján a pénzbüntetést késedelmesen

teljesítő sportszervezet esetén a 30. §-ban meghatározott szankciókat is alkalmazhatja.